A farsangi fánk eredete vitatható, de az tény, hogy a fánk késztésének hagyománya az ókori Rómáig nyúlik vissza. Hazánkban a fánk csak a XIX. században terjedt el, annak ellenére, hogy már Mátyás udvarában is ismert volt.

Szeretjük azt gondolni, hogy a fánk igazi hungarikum. Ám szinte az egész világon ismerik és szeretik ezeket az édes, olajban sült tésztaféléket. A fánk fajták határon innen és túl is nagyon kedveltek.

A fánk a farsangi időszak nélkülözhetetlen kelléke. Ennek az egyszerű általában lágy tésztás süteménynek rengeteg változata ismert világszerte. A többsége lágy kelt tésztából készül, de akad közöttük kevert vagy égetett tészta is. A többségüket bő, nem forró olajban sütik, de fánk sütőben is süthető. Hazánkban a legismertebb a farsangi fánk, mely házi sárgabarack lekvárral és porcukorral ízesítve – az igazi klasszikus.

A farsangi fánk eredete

A farsangi fánk eredetéről sok rege maradt fent. A francia és osztrák mondák mellett a németek is saját fánk történetet tudhatnak magukénak. E szerint a fánk a XV. századi Berlinből való, amit az is bizonyít, hogy a világ sok pontján a fánkot a mai napig Berlinernek nevezik.

A kereszténység térhódítását követően a vízkereszt utáni időszaktól a farsangon átívelő és a nagyböjtig tartó időszak ünnepi eledelévé vált a farsangi fánk. Ennek többféle magyarázata is létezik, az egyik hogy ennek a nehéz kelt tészta ételnek a fogyasztása biztosította a hívek számára, hogy a szervezetük a húsvétig tartó nagyböjt megpróbáltatásait állja.

Hazánkban a városi és falusi lakosság körében a német fánk terjedt el. Erdélyi neve pánkó, a Felvidéken siskának, a palócok pampuskának nevezik.

A nemzetek fánkjai

Európa szinte minden nemzetének megvan a saját fánkja. A tésztájukban nagyon kevés az eltérés, formázásuk, sütési módjuk miatt különböznek.

  1. franciák fánkja a Beignets, a lágyabb kelt tésztából készült nagyon édes, gazdagon porcukrozott francia fánk.
  2. Rómában Szent József napját ünneplik fánksütéssel. Ott „fritella” a neve, és üresen, leves után második fogásként eszik. „Bigné” a neve, ha krémmel töltik.  
  3. velencei karnevál természetesen elképzelhetetlen fánk nélkül. Itt a tésztáját grappába áztatott mazsolával dúsítják, majd kanállal szaggatják a bő olajba.
  4. A cseh fánk, a híres talkedli. Tésztája hígabb, az általunk megszokottnál. Galuska sűrűségű, amit kanállal szaggatnak speciális sütőformába.
  5. holland fánk, az „oliebollen” hagyományosan szilveszterkor kerül az asztalra, így a farsangi időszakhoz nem kapcsolódik.

A farsangi fánk eredete – fánkok, melyek nem köthetőek a farsanghoz

Az égetett tésztából készült fánkok – az ekler, illetve képviselő fánkok – szintén nem kapcsolódnak a farsangi hagyományokhoz, de mindenképpen említést érdemelnek. Szinte mind ugyanabból a tésztából készül.

Az olasz „profiterole”-nak szintén ez a tészta az alapja, amit csoki szósszal öntenek le. Ha ezeket a kis fánkocskákat karamellel összeragasztva tálalják máris a franciák büszkeségét, a „croquembouche”-t kapják.

A spanyolok népszerű édessége a „churros” is ugyanebből a tésztából készül, de bő, forró olajban sütik és egész évben fogyasztják.  

A fánk leginkább farsang környékén keresett, pedig egész évben készíthető és manapság a boltok polcain is egész évben elérhető.

http://www.mindmegette.hu/fantasztikus-fankok-48316/

Vissza a kategória cikkeihez