Tartalomjegyzék
A farsangi fánk eredete vitatható, de az tény, hogy a fánk késztésének hagyománya az ókori Rómáig nyúlik vissza. Hazánkban a fánk csak a XIX. században terjedt el, annak ellenére, hogy már Mátyás udvarában is ismert volt.
Azt gondolhatnánk, hogy a fánk igazi hungarikum. Ám szinte az egész világon ismerik és szeretik ezeket az édes, olajban sült tésztaféléket. A fánk fajták határon innen és túl is nagyon kedveltek.
A fánk a farsangi időszak nélkülözhetetlen kelléke. Ennek az egyszerű általában lágy tésztás süteménynek rengeteg változata ismert világszerte. A többsége lágy kelt tésztából készül, de akad közöttük kevert vagy égetett tészta is. A többségüket bő, nem forró olajban sütik, de fánk sütőben is süthető. Hazánkban a legismertebb a hagyományos farsangi fánk, mely házi sárgabarack lekvárral és porcukorral ízesítve – az igazi klasszikus.
A farsangi fánk eredete
A farsangi fánk eredetéről sok rege maradt fent. A francia és osztrák mondák mellett a németek is saját fánk történetet tudhatnak magukénak. E szerint a fánk a XV. századi Berlinből való, amit az is bizonyít, hogy a világ sok pontján a fánkot a mai napig Berlinernek nevezik.
A kereszténység térhódítását követően a vízkereszt utáni időszaktól a farsangon átívelő és a nagyböjtig tartó időszak ünnepi eledelévé vált a farsangi fánk. Ennek többféle magyarázata is létezik, az egyik hogy ennek a nehéz kelt tészta ételnek a fogyasztása biztosította a hívek számára, hogy a szervezetük a húsvétig tartó nagyböjt megpróbáltatásait állja.
Hazánkban a városi és falusi lakosság körében a német fánk terjedt el. Erdélyi neve pánkó, a Felvidéken siskának, a palócok pampuskának nevezik.
A nemzetek fánkjai
Európa szinte minden nemzetének megvan a saját fánkja. A tésztájukban nagyon kevés az eltérés, formázásuk, sütési módjuk miatt különböznek.
- A franciák fánkja a Beignets, a lágyabb kelt tésztából készült nagyon édes, gazdagon porcukrozott francia fánk.
- Rómában Szent József napját ünneplik fánksütéssel. Ott „fritella” a neve, és üresen, leves után második fogásként eszik. „Bigné” a neve, ha krémmel töltik.
- A velencei karnevál természetesen elképzelhetetlen fánk nélkül. Itt a tésztáját grappába áztatott mazsolával dúsítják, majd kanállal szaggatják a bő olajba.
- A cseh fánk, a híres talkedli. Tésztája hígabb, az általunk megszokottnál. Galuska sűrűségű, amit kanállal szaggatnak speciális sütőformába.
- A holland fánk, az „oliebollen” hagyományosan szilveszterkor kerül az asztalra, így a farsangi időszakhoz nem kapcsolódik.
A farsangi fánk eredete – fánkok, melyek nem köthetőek a farsanghoz
Az égetett tésztából készült fánkok – az ekler, illetve képviselőfánkok – szintén nem kapcsolódnak a farsangi hagyományokhoz, de mindenképpen említést érdemelnek. Szinte mind ugyanabból a tésztából készül.
Az olasz „profiterole”-nak szintén ez a tészta az alapja, amit csoki szósszal öntenek le. Ha ezeket a kis fánkocskákat karamellel összeragasztva tálalják máris a franciák büszkeségét, a „croquembouche”-t kapják.
A spanyolok népszerű édessége a „churros” is ugyanebből a tésztából készül, de bő, forró olajban sütik és egész évben fogyasztják.
A fánk leginkább farsang környékén keresett, pedig egész évben készíthető és manapság a boltok polcain is egész évben elérhető.
http://www.mindmegette.hu/fantasztikus-fankok-48316/
Vissza a kategória cikkeihez